Magyarország mostantól Európa nyugat-nílusi vírus terjedési központja: 111 autochton eset 2024-ben feltérképezve

Magyarország 2024-ben 113 emberi nyugat-nílusi vírusos megbetegedést jelentett. Ezek közül száztizenegyet itthon, belföldön szereztek. Kilencvenkét százalékuk neuroinvazív volt. Hét egész kilenc tized százalékuk végződött halállal. Minden szekvenált vírus a 2-es leszármazási vonalba (lineage 2) tartozott. Egyetlen, idén tavasszal publikált genomikai tanulmány most feltérképezte az országot, mint az európai WNV tartós terjedési központját, ahonnan két vírusos folyosó indul kifelé: az egyik nyugat felé a Duna mentén, a másik délkelet felé a Balkánra.

Ez az a hivatalos kép, amely ellen az európai közegészségügynek mostantól terveznie kell.

Mit tett ténylegesen Magyarország 2024-ben

A számok Anna Nagy és munkatársainak átfogó genomikai és járványügyi tanulmányából származnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaitól, amely 2026 áprilisában jelent meg az Eurosurveillance szaklapban. Magyarországon 2004 óta ismert a WNV jelenléte, de a 2024-es szezon a vírus eddigi legnagyobb földrajzi elterjedését hozta egész Európában. A 113 eset a 2023-as adathoz képest 3,7-szeres növekedést jelent, az incidencia egyetlen év alatt 0,31-ről 1,16-ra emelkedett 100 000 lakosra vetítve.

A 113 esetből 111 autochton volt, vagyis Magyarországon belül szereztek, és csak kettő volt importált. A betegek hatvanöt egész öt tized százaléka férfi, hatvanhárom egész hét tized százaléka 60 év feletti volt. A klinikai kép súlyos volt: a 113 eset közül 104-nél (92 százalék) neuroinvazív megbetegedés, meningitis, encephalitis vagy akut petyhüdt bénulás (acute flaccid paralysis) jelentkezett, és kilenc beteg meghalt, ami 7,9 százalékos halálozási arányt jelent. A szezonális csúcs a járványügyi 35. és 36. hétre esett, vagyis augusztus végére és szeptember első hetére.

A földrajzi eloszlás szokatlanul széles volt. A megyei szintű incidencia Fejér megyében volt a legmagasabb, a Duna nyugati oldalán, nagyjából félúton Budapest és a déli határ között. Emelkedett incidenciát mutattak továbbá Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád és Heves megye, vagyis a Budapesttől délre és keletre, a szerb és román határ felé húzódó Alföld megyéi.

Amit a genomiák valójában mondanak

A Nagy csapat hozzájárulása nem merül ki a nagyobb esetszámban. 55 törzset szekvenáltak, 38 emberből, 15 madárból és két Culex pipiens szúnyogpoolból, majd ezeket 637, 2004 és 2024 között gyűjtött európai WNV-genomszekvenciával kombinálták, hogy a vírus kontinens-szintű, időskálázott Bayes-féle filogeográfiai elemzését felépítsék. Mind az 55 magyar törzs a 2-es leszármazási vonalba (lineage 2) tartozott, és a magyar vírussokszínűség a nyolc fő európai WNV-klád közül hatban jelen van. Az ország nem csupán fogadója volt a WNV Európán belüli behurcolásainak, hanem forrása is, ismétlődően, azóta, hogy a leszármazási vonal 2004-ben Magyarországon először megtelepedett.

A folytonos térbeli terjedési modellezés két tartós vírusos folyosót azonosított Magyarországról kiindulva. Az első nyugat felé halad a Duna mentén, Ausztriába és a közép-európai térség többi részébe. A második délkelet felé tart, a Balkánra, Szerbiába, Romániába, Észak-Macedóniába, majd onnan tovább délre. Mindkét folyosóban strukturális jellemző az északi irányú terjeszkedés. A vírusforgalom Magyarország és szomszédai között kétirányú, de Magyarország a gravitációs középpont.

Ez a tanulmány következtetésének hivatalos jelentése. A szerzők úgy fogalmaznak: Magyarország "továbbra is kritikus WNV-terjedési központ Közép-Európában, a 2-es leszármazási vonal több kládjának megalapozott endemikus jelenlétével."

Hogyan keretez mindezt a 2026-os évet

A 2026-os európai WNV-szezon a legkisebb nyitánnyal indult az elmúlt években. Az ECDC heti jelentése, amelyet 2026. június 26-án tettek közzé 2026. június 24-i adatok alapján, mindössze két országot és három emberi esetet mutat: Olaszországot két esettel (Caserta, Campania és Firenze, Toscana tartományban), valamint Észak-Macedóniát egy esettel a Vardar régióban. Haláleset nincs. Új ország nincs. Új terület nincs. A 25. heti jelentés (2026. június 17-i adatok) és a 26. heti jelentés (2026. június 24-i adatok) hét naptári nap különbséggel azonos összesítést mutat. A 26. heti Communicable Disease Threats Report, amelyet ugyanazon a napon tettek közzé, a szezon hivatalos keretezését hordozza: "a szezonális időjárási feltételek jelenleg kedveznek a szúnyogok által terjesztett fertőzéseknek," és a következő hetekben további esetek várhatók.

Ez a keretezés most más megvilágításba kerül a Nagy-tanulmány fényében. Magyarország 2024-es csúcsa augusztus végére és szeptember első hetére esett, így a nyár eleji csend pontosan az, amit a filogeográfia előre jelez. A 2025-ös olasz szezon 779 esettel és 72 halálesettel zárt kilenc régióban, ami 9,2 százalékos halálozási arányt jelent. A 2026-os európai jelzés ez idáig Olaszországban és Észak-Macedóniában van, a Balkán, Magyarország délkeleti folyosója, pedig Észak-Macedónia Vardar esetén keresztül máris megjelent.

A 2026-os év strukturális kérdése az, hogy vajon Magyarország csatlakozik-e a számlálóhoz a nyár végén. A Nagy-elemzés egyértelművé teszi, hogy az ország nem veszítette el endémiás státuszát. A rezervoár a Nagy-Magyarország (Alföld) Culex pipiens populációiban, az ott pihenő vonuló madarakban és a 2-es leszármazási vonalba tartozó vírussokszínűségben rejlik, amely immár több mint két évtizede folyamatosan kering Magyarországon.

Amit a felszínborításról szóló kép hozzátesz

Egy másik 2026-os tanulmány, Riccetti és munkatársai az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjától, a WNV incidenciáját elemzi az európai tartományokban 2005 és 2019 között, térbeli regresszióval. A cserjés bozótos felszínborítás a legerősebb és leginkább térben konzisztens pozitív előrejelzője az emberi WNV-előfordulásnak; az erdőborítás általában negatív; a városi és szántóföldi felszínborításnak gyengébb, regionálisan változó hatása van. A meleg nyári hőmérséklet és a szezonális nedvesség-egyensúly a domináns éghajlati előrejelző. Magyarország Alföld megyéi pontosan abban a mozaikos felszínborításban helyezkednek el, amelyet a Riccetti-elemzés a WNV számára leginkább kedvezőnek jelöl: nyílt mezőgazdasági területek, a Duna és a Tisza menti ripáriás cserjések, valamint szétszórt települések.

A két tanulmány együtt, egyrészt a genomikai filogeográfia, másrészt a páneurópai felszínborítási térbeli regresszió, adja az európai WNV-terjedés strukturálisan leginkább alátámasztott, eddigi legtisztább hivatalos képét. Magyarország mindkettőnek a középpontjában áll.

Mire figyeljünk a 2026-os szezon hátralévő részében

A következő három ECDC-jelentés, a 27. hét (2026. július 1-jei adatok, várhatóan ma vagy pénteken, július 3-án), a 28. hét (július 8-i adatok) és a 29. hét (július 15-i adatok), a szezon első valódi terjeszkedési tesztje. A 2025-ös alapadatok Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szerbiát és Spanyolországot jelölik a legvalószínűbb újonnan jelentkező országokként. Magyarország folyosószerkezete miatt egy 2026. késő nyári eset Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád megyében vagy magában Budapesten az európai WNV-naptár legnagyobb valószínűségű egyedi eseménye.

A Culex pipiens ökológiája Budapest és az Alföld körül nem változott; a helyi madárpopulációk vírussokszínűsége nem szakadt meg; a 2024-es törzs egy endemikus 2-es leszármazási vonalba tartozó rezervoár része, nem egyszeri behurcolás. A 2026-os európai WNV-szezon most azt fogja próbára tenni, hogy vajon a strukturális előrejelzés, miszerint Magyarország a kontinens tartós központja, továbbra is érvényes marad-e.

A magyar WNV-övezetben utazók és lakosok, Budapest, az Alföld, a Dunakanyar, számára a működési tanács nem változott egy évtizede: szúnyoghálóval, hosszú ujjú ruhával védekezzen szürkületkor és hajnalban, amikor a Culex pipiens a legaktívabb, használjon bevált szúnyogriasztót a szabad bőrfelületen, ürítse ki az állóvizet hetente a kertekből és erkélyekről, vidéki és külvárosi területeken pedig kezelt háló alatt vagy szúnyoghálós szobában aludjon.

Amit tudunk

• Magyarország 2024-ben 113 emberi WNV-esetet jelentett, ebből 111 autochton, 2 importált, ami 3,7-szeres növekedés a 2023-ashoz képest; az incidencia 0,31-ről 1,16-ra emelkedett 100 000 lakosra vetítve. Nagy A és mtsai, Euro Surveill 2026;31(16):2500785 (PMID 42141881)
• A betegek 92 százaléka (113-ból 104) neuroinvazív megbetegedéssel jelentkezett; kilenc beteg meghalt, ami 7,9 százalékos halálozási arányt jelent. Nagy A és mtsai, Euro Surveill 2026;31(16):2500785
• Az 55 szekvenált törzs mindegyike (38 emberből, 15 madárból, 2 Culex pipiens szúnyogpoolból) WNV 2-es leszármazási vonalba (lineage 2) tartozott; a magyar vírussokszínűség a nyolc fő európai klád közül hatban jelen van. Nagy A és mtsai, Euro Surveill 2026;31(16):2500785
• A filogeográfiai elemzés két tartós vírusos folyosót azonosított Magyarországról kiindulva: egyet nyugat felé a Duna mentén, egyet délkelet felé a Balkánra, kétirányú áramlással és északi terjeszkedéssel mint strukturális jellemzővel. Nagy A és mtsai, Euro Surveill 2026;31(16):2500785
• Az ECDC 26. heti jelentése (2026. június 24-i adatok) és a 25. heti jelentése (2026. június 17-i adatok) egyaránt azonos 2026-os összesítést mutat: két ország, három eset, három terület: Olaszország (Caserta és Firenze) és Észak-Macedónia (Vardar); haláleset nincs. ECDC WNV heti jelentés; ECDC 26. heti CDTR

Idézett források

1. Nagy A, Erdélyi K, Molnár Z, Bagóné Lőrincz R, Nagy O, Koroknai A, Csonka N, Kerényi K, Forgách P, Horváth E, Soltész Z, Nagy G, Takács M, Barcsay E, Szomor K, Tóth GE, Cadar D. Hungary as a source of West Nile virus diversity and spread in Europe: insights from the 2024 transmission season. Euro Surveill 2026;31(16):2500785. DOI: 10.2807/1560-7917.ES.2026.31.16.2500785. PMID 42141881; PMCID PMC13109698. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/42141881/
2. European Centre for Disease Prevention and Control, West Nile virus infection weekly bulletin, 2026. június 24-i adatok, 2026. június 26-án kiadva. https://wnv-weekly.ecdc.europa.eu/
3. European Centre for Disease Prevention and Control, Communicable Disease Threats Report, 19-26 June 2026, Week 26, 2026. június 26-án közzétéve. https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/communicable-disease-threats-report-19-26-june-2026-week-26
4. Riccetti N, Cescatti A, Ciscar JC, Dubois G, Fanelli A, Figuerola J, Ibarreta D, Szewczyk W, Massaro E. Spatial role of land cover on West Nile virus disease in Europe. iScience 2026;29(6):115754. DOI: 10.1016/j.isci.2026.115754. PMID 42317728; PMCID PMC13273564. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/42317728/
5. European Centre for Disease Prevention and Control, Surveillance Atlas of Infectious Diseases: West Nile virus infection, current season (2026). https://www.ecdc.europa.eu/en/west-nile-virus-infection/surveillance-and-disease-data
6. Santé publique France, Bilan annuel 2025, Surveillance des arboviroses en France hexagonale, 2026. május 6-án közzétéve. https://www.santepubliquefrance.fr/

Közzétéve: 2026-06-29 · Mosticare Editorial