Dengue Európában: amit 2026-ban tudni kell

Clou D. Clover, a Mosticare Global kutatási igazgatója | Közzétéve: 2026-05-04

Évtizedeken át az európaiak a dengue-lázat távoli trópusi úti célokkal azonosították. Ez a szemlélet mára veszélyesen elavult. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2022 és 2024 között a helyi szerzésű dengue-esetek száma az európai szárazföldön 71-ről több mint 300-ra ugrott. Franciaország, Spanyolország és Olaszország áll ennek a változásnak az élén, és az epidemiológusok arra figyelmeztetnek, hogy a trend csak gyorsulni fog, ahogy az éghajlati viszonyok egyre inkább kedveznek a betegség fő vektorának: az ázsiai tigrisszúnyognak.

Ez a cikk bemutatja, hol terjed a dengue Európában, milyen tüneteket okoz, kik vannak a leginkább veszélynek kitéve, és – ami a legfontosabb – mit tehet most azonnal.

Mi a dengue-láz?

A dengue egy vírusos fertőzés, amelyet az emberek fertőzött Aedes-szúnyogok – elsősorban az Aedes aegypti és az Aedes albopictus – csípése útján kapnak el. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) szerint a dengue a világon leggyorsabban terjedő szúnyog által terjesztett betegség: az esetek száma az elmúlt két évtizedben nyolcszorosára nőtt.

A vírusnak négy különálló szerotípusa van (DENV-1–DENV-4). Az egyik szerotípussal való fertőzés élethosszig tartó immunitást biztosít az adott törzzsel szemben, de csak rövid távú keresztvédelmet nyújt a többivel szemben. Egy másik szerotípussal való második fertőzés növelheti a súlyos dengue – potenciálisan életveszélyes szövődmény – kockázatát.

Az autochton dengue térnyerése Európában

Az „autochton" kifejezés helyi szerzésűt jelent – vagyis a személyt magában Európában csípte meg egy fertőzött szúnyog, nem külföldi utazás során. Ez a megkülönböztetés rendkívül fontos a közegészségügyi tervezés szempontjából.

Franciaország: az első vonalban

Franciaország Európa dengue-gócpontjává vált. Az ECDC felügyeleti adatai szerint 2024-ben az ország 76 helyi szerzésű dengue-esetet regisztrált több megyében, köztük Alpes-Maritimes-ban, Var-ban, Bouches-du-Rhône-ban és Drôme-ban. 2024 első autochton esetét Montpellier-ben (Occitania régió) azonosították júliusban, a tünetek megjelenésének időpontja június 17. volt. Dél-Franciaország mediterrán éghajlata ideális szaporodási körülményeket biztosít az Aedes albopictus számára, a sűrű városi népesség pedig lehetővé teszi a gyors terjedési ciklusokat.

Spanyolország: új front nyílik

Spanyolország 2024-ben regisztrálta első jelentős helyi szerzésű dengue-klaszterét: 21 nem utazáshoz köthető esetet Katalóniában és Murciában, ahogyan azt az ECDC fenyegetéselemzései dokumentálják. Korábban az autochton dengue Spanyolországban gyakorlatilag ismeretlen volt. Az Ibériai-félsziget meleg éghajlata és a terjeszkedő szúnyogpopulációk arra utalnak, hogy ez nem egyszeri esemény lesz.

Olaszország: tartós helyi átvitel

Olaszország 2024-es első autochton dengue-eseteit Emilia-Romagnában észlelték, Albinea (Reggio Emilia megye) településen, augusztusban. Olaszország hosszú Aedes albopictus-megtelepedési múltra tekint vissza – a tigrisszúnyogot az országban először 1990-ben mutatták ki –, és a Pó-völgyi, illetve adriai tengerparti sűrű populációk tartós átviteli kockázatot teremtenek.

A trend: 71-ről 304-re két év alatt

2022-ben az EU/EGT 71 helyi szerzésű dengue-esetet rögzített. 2024-re ez a szám meghaladta a 304-et. Az ECDC szárazföldi EU/EGT dengue-kockázatértékelése figyelmeztet: az Aedes albopictus növekvő földrajzi kiterjedése, az endemikus régiókból visszatérő viraemiás utazók növekvő száma egyre nagyobb kockázatot jelent újabb járványkitörések szempontjából.

A vektor: Aedes albopictus (ázsiai tigrisszúnyog)

A kitörés mögött álló szúnyog megértése elengedhetetlen a kockázat megértéséhez.

Egy Európára tökéletesen alkalmazkodott szúnyog

Az Aedes albopictus, közismert nevén az ázsiai tigrisszúnyog, ma már 16 EU/EGT-tagállamban és 369 régióban van jelen, szemben a tíz évvel ezelőtti mindössze 114 régióval. Ezt a több mint háromszoros terjeszkedést több tényező hajtja:

• Éghajlatváltozás: Az emelkedő hőmérséklet és az enyhébb telek lehetővé teszik a szúnyog túlélését olyan régiókban, amelyek korábban túl hidegek voltak.
• Városi alkalmazkodóképesség: A tigrisszúnyogok apró állóvízben szaporodnak – egy kupakban, egy eldobott gumiabroncsban, egy eltömődött ereszcsatornában –, ami a városokat ideális élőhellyé teszi.
• Tojás-diapauza: A faj tojásként képes telelni, és fejlődése tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor folytatódik.
• Nappali csípés: Az Aedes albopictus agresszívan csíp napközben is – szemben számos más szúnyogfajjal, amelyek főleg alkonyatkor és hajnalban aktívak –, ami növeli az emberi érintkezés mértékét.

Megtelepedett populációkkal rendelkező országok

Az ECDC elterjedési térképei szerint 2025-re megalapozott tigrisszúnyog-populációk léteznek Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Máltán, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Spanyolországban. 2024 óta új megtelepedéseket erősítettek meg Cipruson és Szlovákiában, a területi terjeszkedés pedig kimutatható Ausztriában, Belgiumban, Németországban és több más országban.

A dengue tünetei: mire figyeljen

A WHO és az US Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint a dengue tünetei általában 4–10 nappal a fertőzött szúnyog csípése után jelentkeznek, és 2–7 napig tartanak.

Általános tünetek

• Magas láz (40 °C)
• Súlyos fejfájás, különösen a szemek mögött
• Izom- és ízületi fájdalom (a dengue-t néha „csonttörő láznak" is nevezik)
• Hányinger és hányás
• Bőrkiütés (a láz kezdetétől számított 2–5 nappal jelenik meg)
• Megnagyobbodott nyirokcsomók
• Fáradtság

Súlyos dengue: figyelmeztető jelek

A dengue-betegek hozzávetőleg 1/20-ánál súlyos dengue alakul ki, amely megfelelő orvosi ellátás nélkül halálos lehet. A figyelmeztető jelek általában 24–48 órával a láz megszűnése után jelentkeznek:

• Súlyos hasi fájdalom
• Tartós hányás
• Gyors légzés
• Fogínyvérzés vagy orrvérzés
• Vér a hányásban vagy a székletben
• Szélsőséges fáradtság vagy nyugtalanság

Ha Ön vagy egy családtagja ezeket a tüneteket tapasztalja szúnyogcsípés után – különösen Dél-Európában, nyáron és ősszel –, azonnal forduljon orvoshoz.

Tünetmentes esetek

Fontos megjegyezni, hogy a WHO adatai szerint a dengue-fertőzések nagy része (akár 75 százaléka) tünetmentes. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött személyek tudtuk nélkül rezervoárként szolgálhatnak, lehetővé téve, hogy a helyi szúnyogok felvegyék a vírust és továbbterjeszthessék.

Kik vannak a leginkább veszélynek kitéve?

Több tényező is növeli a dengue-fertőzés kockázatát Európában:

• Földrajzi helyzet: A legmagasabb kockázatnak Dél-Franciaország, a spanyol tengerpart, Olaszország (különösen a Pó-völgy, Liguria és az Adriai tengerpart) és Görögország lakói vannak kitéve.
• Szabadtéri tartózkodás: Azok, akik napközben a szabadban tartózkodnak olyan területeken, ahol megalapodott tigrisszúnyog-populációk élnek.
• Korábbi fertőzés: A különböző szerotípussal való második dengue-fertőzés magasabb súlyos betegség kockázatával jár.
• Életkor és egészségi állapot: A kisgyermekek, az idősek és az immunhiányos személyek súlyosabb kimenetel kockázatának vannak jobban kitéve.
• Utazók: A dengue-endemikus régiókból (Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, Karib-térség) visszatérő európaiak bevihetik a vírust olyan területekre, ahol kompetens vektorok vannak jelen.

Megelőzés: hogyan védje meg magát és családját

Személyes védelem

• Szüntesse meg az állóvizeket otthona körül: ürítse ki a növénytálcákat, tisztítsa ki az eltömődött ereszcsatornákat, fedje le az esővíztartályokat, és szabaduljon meg minden vízgyűjtő edénytől.
• Alkalmazzon fizikai védelmet: Az ablak- és ajtóhálók, szúnyoghálók és szúnyogálló burkolatok a védekezés leghatékonyabb és vegyszermentes módjai közé tartoznak.
• Viseljen megfelelő ruházatot: A világos színű, hosszú ujjú ingek és hosszú nadrágok csökkentik a kitett bőrfelületet, különösen a csúcscsípési időszakokban.
• A rovarriasztókat körültekintően alkalmazza: Ha riasztókat használ, válasszon az országos egészségügyi hatóság által jóváhagyott termékeket, és tartsa be az utasításokat, különösen gyermekek esetén.

Közösségi és önkormányzati intézkedések

• Felügyeleti programok: Számos EU-tagállam ma már működtet szúnyog-felügyeleti programokat az Aedes albopictus elterjedésének és sűrűségének nyomon követésére. Támogassa a helyi erőfeszítéseket tigrisszúnyog-észlelések bejelentésével.
• Integrált vektorkontroll: A magas kockázatú területek önkormányzatainak szaporodóhely-csökkentő, lárvicid és közegészségügyi tudatosságnövelő programokat kell megvalósítaniuk.
• Vérkészlet biztonsága: Az érintett régiók véradóközpontjai dengue-szűrési és elhalasztási protokollokat vezettek be.

Oltás: korlátozott lehetőségek

Dengue elleni vakcinák léteznek (Dengvaxia és Qdenga), de európai alkalmazásuk korlátozott. A Qdenga (TAK-003) 2022-ben kapott Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyást, de elosztása elsősorban az endemikus trópusi régiókra összpontosul. Az oltás egyelőre nem része az európai lakosok rutinszerű megelőzési stratégiáinak.

Mi a jövő?

Az ECDC egyértelműen fogalmazott: az Európában terjedő szúnyog által terjesztett betegségek „új normalitásba" léptek. A terjeszkedő vektorpopulációk, a növekvő globális utazás és az éghajlatváltozás kombinációja azt jelenti, hogy az európai dengue-járványok várhatóan egyre nagyobbak, egyre gyakoribbak és egyre szélesebb körűek lesznek.

A 2025-ös szúnyogszezonban Európa új rekordokat döntött a szúnyog által terjesztett betegségek átvitele terén, és az előrejelzések szerint 2026 még rosszabb lehet. A kontinens egész területén lévő családok, vállalkozások és önkormányzatok számára a proaktív védelem már nem választható lehetőség – szükségszerűség.

Gyakran ismételt kérdések

Kaphat-e valaki dengue-t Európában?

Igen. Helyi szerzésű dengue-eseteket Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban igazoltak 2022 óta, csupán 2024-ben több mint 300 esettel.

Elérhető dengue elleni vakcina Európában?

A Qdenga (TAK-003) EMA-engedéllyel rendelkezik, de rutinszerű alkalmazása az európai lakosok körében nem elterjedt. A szúnyogcsípés megelőzése révén nyújtott védelem marad az elsődleges stratégia.

Az év melyik szakaszában a legnagyobb a dengue kockázata Európában?

Az átviteli szezon hozzávetőleg júniustól novemberig tart, a csúcskockázat augusztusban és szeptemberben van, amikor a szúnyogpopulációk és a hőmérséklet a legmagasabb.

Halálos lehet a dengue?

Igen. A súlyos dengue halálos lehet, bár a halálozási arány alacsony, ha megfelelő orvosi ellátás áll rendelkezésre. Ha a szúnyogszezon alatti lázas betegség után figyelmeztető jeleket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz.

A Mosticare-ről: A Mosticare vegyszermentesszúnyog-védelmi megoldásokat fejleszt európai otthonok, vállalkozások és közösségek számára. Küldetésünk: zöld, szúnyogmentes élet minden európai számára. Tudjon meg többet